Mindig is utáltam az All-Star meccseket, legyen szó akármilyen sportágról – kicsi a tét, kedvem sötét, ugye. Na ez az állapot változott meg néhány napja, amikor is az NHL All-Star hétvége miatt csonka volt a fantasy hét, és ebből rengeteget profitált csapatom, a Suomirulz.
A kiesés elleni küzdelem során kritikus volt a múlt heti összecsapás a Ruff Ryders ellen, akikkel még tavaly együtt küzdöttünk a másodosztályban a feljutásért is. A legfontosabb különbség abban van az All-Star héten az átlaghoz képest, hogy ez csak négy napból áll, ezért a yahoo nem kéri számon az egyébként kötelező három kapusmeccset, ami jelentős taktikázásra ad lehetőséget.
Volt azonban a történetben egy csavar, ugyanis ezt a csapat beállításaok még csak sejteni lehetett, így mégsem a taktika, hanem a szerencse döntött: én vállaltam a kockázatot, hogy csak két meccsem lesz, míg ellenfelem két kezdőkapussal állt ki a héten, pedig nem lett volna rá szüksége. Ráadásul szerencsére Giguere és Holmqvist gyenge hetet fogott ki, négy meccsen együtt egyetlen győzelemre voltak képesek, rengeteg gólt kaptak és gyenge százalékkal védtek. Nálunk Leclaire a maga két meccsét megnyerte, két gólt kapva, és még egy shutoutot is jegyzett, így 4-0-ra nyertem a kapusok közti csatát.
Ez a szerencse persze talán járt is Heatley és Stastny hosszabb sérülése után, hisz a mezőnyjátékosok terén sok jóra nem számíthattam két ilyen kaliberű játékos kiesése után. Center poszton Lecavalier mellett ezúttal Metropolitnak, valamint a múlt héten igazolt Scott Nicholnak szavaztam bizalmat – ez utóbbi kitűnő döntésnek bizonyult, a veterán játékos 1+1-et produkált, rengeteg bulit hozott el és a kapura lövésekben is jeleskedett.
A hét hőse azonban egyértelműen Mike Commodore volt. A Hurricanes védője két meccsen két gólt szerzett – előtte 33 meccsen egyetlen találatot jegyzett… és pont ezzel a kettővel ütöttünk többet a héten. Ráadásul szorgosan gyűjtötte a kiállításokat is, egymaga hozott annyi PIM-et, mint az ellenfél 15 játékosa együttvéve. Ezen kívül kapura lövésekben is hozta az extrát, de ez utóbbiban többen is jeleskedtek, így nagyon simán nyertük a lövéseket, miként a FW kategóriát is.
Két kategória meglehetősen szorosan alakult. Emberelőnyös gól konkrétan egész héten csak egyetlen egy született a találkozón, azt pedig legjobbunk, Lecavalier szállította, aki talán ezzel kilábal kéthetes hullámvölgyéből. Nehezen hoztuk a +/- statot is, a bostoniak, Metropolis és Ference alaposan lehúzták az átlagot, szerencsére az ellenfél sem villogott, Filip Kuba például -4-ben végzett a héten, így ezt is behúztuk az utolsó napon.
Mindössze két kategóriát veszítettünk, de azokat simán, gólpasszban és emberelőnyös gólpasszban nem igazán tudtuk felvenni a versenyt, Mike Fisher, Thomas Vanek és Mike Richards elintézett minket. Ezen a héten minden bejött, még az is belefért, hogy Radim Vrbata egyetlen meccsen 3+1-et csinált, szerencsére a Ruff Ryders legnagyobb sztárja, Marian Gaborik meglehetősen csendes hetet produkált.
