Ahhoz, hogy a fantasy gárdád nyerhessen, elengedhetetlen a jó draft. Itt az ideje hát, hogy egy kis boncolgatásba kezdjünk, melyik csapatnál ki mit alkothat idén a fantasy ligákban. Sokat segít, ha egy-egy játékos többet nyújt, mint a draftpozíciója alapján várja az ember, és elúszhat egy egész idény egyetlen rossz helyen (értsd: túl magasan) kiválasztott játékoson is.
A továbbiakban a két főcsoport összes csapatát végignézzük, 3 csoportba osztva a játékosaikat:
Nagyot dobbantók – ide olyanok kerülnek, akik szituációjukból adódóan és a nyári fejlődésük miatt sokkal jobb produkciót nyújthatnak, mint amit a drafton várnánk tőlük.
Segíthetnek – ide olyanok kerülnek, akik a draft középső-végső köreiben is elérhetőek lesznek, de teljesítményükkel sokat segíthetnek a csapatodon.
Vigyázz! – ide olyanok kerülnek, akikkel óvatosan kell bánni (nem szabad túl magasan draftolni). Nem feltétlenül okoznak csalódást, de valamilyen oknál fogva túlértékeltek lehetnek, és mint ilyenek, nem biztos, hogy teljesíteni fogják az elvárásaitokat.
Keleti Főcsoport
Atlanta Hawks
Nagyot dobbantók – Marvin Williams: OK, elvben már tavaly is dobbantania kellett volna, de egy októberi csuklósérülés az egész évben hátráltatta. Most egészségesnek tűnik, tehát ismét elővehetjük a srácot, mint későn draftolt bombaüzlet-alanyt. Arra viszont vigyázni kell, hogy ha a kelleténél korábban visszük el, többen is lekörözhetik, akiket választhattunk volna.
Segíthetnek – Acie Law, Al Horford: általában nem vagyok oda az újoncokért, amikor fantasy produkcióról beszélünk, mert elég hosszú ideig tarthat, amíg belerázódnak az NBA ritmusába. Horford azonban akár már a szezonkezdetnél is megszorongathatja Pachuliát, és csak idő kérdése, mikor kerül a kezdőbe, Law-nak pedig azért van esélye egy jó szereplésre, mert a Hawks összes többi irányítója vagy sérülékeny (Claxton), vagy (Law-al ellentétben) nem tud dobni (Johnson), vagy (szintén Law-al ellentétben) nem tud passzolni (Lue).
Vigyázz! – Shelden Williams: Marvin és Horford ha jól játszik, Sheldennek nem lesz helye a gárdában – különösen azért, mert Josh Smith-t és Pachuliát soha nem fogja lekörözni a játékosrangsorban.
Boston Celtics
Nagyot dobbantók – Rajon Rondo: akármennyire szeretném, nem írhatok ide sem Kevin Garnettet, sem Paul Pierce-et. Ray Allent még kevésbé. Ők már amúgy is nagy nevek, nincs hova dobbantaniuk (bár KG esélyes az első draftjogra minden fantasy ligában). Rondonak viszont jelenleg nincs ellenfele a csapatban irányító poszton, tehát játszani fog. És ha játszik, a liga legjobbjai közt lesz labdaszerzésben, ad majd egy nagy kalap gólpasszt, és pattanózik. Pontot szerezni nem fog, amíg nem tud dobni, de hát nem is ez lesz a feladata. Arra azért érdemes figyelni, hogy ha Tony Allen teljes értékű lesz, ő is bevethető irányítóként, és belemászhat Rondo játékidejébe.
Segíthetnek – Kendrick Perkins: most, hogy Esteban Batistát elküldte a csapat, centerposzton igazán csak Perkins, Scot Pollard és az újonc Glen Davis bevethető. Vészhelyzetben talán KG is. Az a tény, hogy ennyire nincs verseny a posztért, ugyanolyan helyzetet teremtett, mint Rondo és az irányító poszt esetében, azzal a különbséggel, hogy Rondónak (posztjából adódóan) támadásban, Perkinsnek pedig védekezésben lesz sokkal nagyobb szerepe. Számíthatunk tehát blokkokra, néhány lepattanóra (Garnett azért még mindig úr lesz a pályán ezen a téren), támadásban pedig jó dobószázalékra (KG majd elviszi az embert Perk-ről). Csak éppen kirobbanó produkcióra nem.
Vigyázz! – Ray Allen: a nyáron mindkét bokáját műtötték, ez lelassíthatja. Garnett és Pierce személyében két olyan játékossal kell osztoznia a labdán, akik maguk is jeles pontszerzők – kevesebb lehetősége lesz tüzérkedni, mint eddig. Mindezek azt sejtetik, hogy Allen szerepe szinte kizárólag a hárompontos vonal melletti ácsorgásra, és az onnan való dobálásra fog korlátozódni. Ha a bokái engedik…
Charlotte Bobcats
Nagyot dobbantók – Raymond Felton: idén már a Clipshez távozott Brevin Knight nélkül, egyedül forgathatja a karmesteri pálcát, ráadásul a tipikusan kiugrási szezonnak tartott 3. évét kezdi a ligában. Ha a tavalyi számain (14 pont, 7 gólpassz, 3,5 pattanó), és főleg a mezőnyszázalékán javítani tud, akár első számú fantasy irányító is válhat belőle. Ebben sokat segíthet a frissen igazolt Jason Richardson, egy egészséges Okafor, és egy kezdőidényénél klasszikusan jobban célzó Morrison.
Segíthetnek – Walter Herrmann: ugyan kicsit ködös, hogy pontosan milyen szerepet szán neki Vincent edző, a tény, hogy az előző szezon utolsó harmadában rengeteg fantasy alakulatot győzelemre vezetett, népszerű játékossá teheti a draft közepe-vége felé. 15 pont, 5 pattanó, kiváló százalékok, 2+ hármas meccsenként ugyan most nem valószínű, hogy összejön, de May sérülése miatt, és Okafor centerbeli bevethetősége miatt az is biztos, hogy Herrmann nem fog a kispadon porosodni.
Vigyázz! – Matt Carroll, Adam Morrison: JRich érkezése és Gerald Wallace megtartása azt jelenti, hogy mind a tavalyi meglepetésember Carrollnak, mind a tavalyi negatív meglepetésember Morrisonnak sokkal kevesebb lehetősége lesz a pályán bizonyítani, mint eddig. Szinte kizárólag sérülések esetén van lehetőségük eleget játszani ahhoz, hogy bármilyen fantasy értékük legyen.
Chicago Bulls
Nagyot dobbantók – Tyrus Thomas: most, hogy nincs PJ Brown, nincs tuti kezdő a Bulls 4-es posztjára. Ez jó jel Thomas számára. Az viszont rossz jel, hogy rajta kívül mind Joe Smith, mind Joakim Noah eséllyel pályázik a posztra. Thomas mellett az szól, hogy sokkal több energiát hoz a csapatjátékba, mint Smith, és jobb támadásban, mint Noah. Igazán valószínűleg csak jövőre dobbant nagyot, de az idei fejlődése is szembetűnő lesz.
Segíthetnek – Andres Nocioni: ha Thomas megkapja 4-es kezdőposztot, akkor Nocioni esélyes a Legjobb 6. Ember címre az idén. Tavalyi hosszadalmas sérülése valószínűleg alulértékeltté teszi az idei drafton, pedig 12 pontra, 6 pattanóra, jónéhány hármasra és nagyszerű dobószázalékokra képes még csereként is.
Vigyázz! – Ben Wallace: 3 tényező: 1. öregszik, 2. nem kell annyit vállalnia, mint anno Detroitban, 3. tehetséges fiatalok veszik körül, várva a lehetőséget (Noah). A tavalyi 6 pont, 10 pattanó a plafon, amit várhatunk, 2 körüli blokkal, és 1+ labdaszerzéssel. Ja, és 40% körüli büntetőzéssel, amire már több edző is felépítette az ellenfél taktikáját, á la Hack-a-Shaq…
Cleveland Cavaliers
Nagyot dobbantók – ???: szeretném iderakni Daniel Gibsont, aki a rájátszásban már dobbantott egy nagyot. De nem hiszem, hogy azt a teljesítményt egy 82 meccses alapszakaszban is folyamatosan tudja szállítani. Akit leginkább dobbantónak lehetne nevezni idén a gárdában, az talán Gooden, de ő is csak akkor, ha Varejao nem tér vissza a Cavaliers-be. És persze (egyáltalán nem viccnek szánva) akár ebbe a kategóriába tartozhat LeBron is, de egyáltalán nem vagyok meggyőzve, hogy a büntetőszázalékát 75% fölé tudja vinni, amikor ekkora teher lesz a vállán. Márpedig anélkül szerezhet 35 pontot, 8-8 pattanót és gólpasszt meccsenként, ezekben a kategóriákban nem lesz akkora a különbség az eddigiekhez képest, mint amit egyedül a jó büntetőzéssel el tudna érni.
Segíthetnek – Drew Gooden: ahogy eggyel feljebb már leírtam, ha Varejao szerződése nem tisztázódik, Goodennek nagyobb szerep jut, és jó értéket nyújt majd a draft késői köreiben. Tudja valaki garantálni, hogy Varejao tartja magát a szavához, és nem ír alá holmi ukmukfukk módon egy egyéves szerződést?
Vigyázz! – Larry Hughes: egyre inkább úgy tűnik, hogy Hughes a tipikus példája volt annak, hogy az ember lejáró szerződéssel a zsebében hajlamos sokkal egészségesebb és produktívabb lenni, mint egyébként. A 04-05-ös szezonban 22 pont fölötti átlaga volt, és vezette a ligát labdaszerzésekben. Kapott is egy erősen eltúlzott összegeket tartalmazó szerződést, és azóta visszasüllyedt a korábban megszokott, hol sérült, hol középszerű szintre. Nem érdemes arra bazírozni, hogy idén 70 meccsnél többet fog játszani.
Detroit Pistons
Nagyot dobbantók – Jason Maxiell: Webber távoztával előrelép Rasheed Wallace és McDyess, ők lesznek a kezdők. Igen ám, de ki lesz az idei szupercsere, olyan, mint tavaly McDyess volt? Nos, ha lehet hinni a hangoknak, akkor Maxiell a befutó. Már az előző szezonban is megcsillantott valamit a tudásából, amikor kezdőként majdnem 9 pont, 6 lepattanó és 2,5 blokk volt az átlaga – 26 perc alatt! Ha idén ezt fel tudja tornázni 30 perc körülre, izzadságmentes 2+ blokkot fogunk látni tőle, és minden más csak hab lesz a tortán.
Segíthetnek – Rodney Stuckey: megint újoncot reklámozok, mint az Atlantánál, és ez a trend kezd ijesztő lenni. Nem szoktak a fiatalok ennyire sikeresek lenni, különösen egy olyan veterán csapatnál, mint a Pistons. Stuckey azonban már annyira meggyőzte a menedzsmentet, hogy őt draftolják, hogy gyakorlatilag már hetekkel, talán hónapokkal a draft előtt nyílt titok volt, hogy Detroitba megy. Akiben ennyire bíznak, az játszani is fog. Ha pedig a híresen sérülésmentes hátvédsorból mégis kidől akár Hamilton, akár Billups, Stuckey ázsiója még feljebb ugorhat.
Vigyázz! – Rasheed Wallace, Nazr Mohammed: Sheed helyzete azért is érdekes, mert ugyan megkaphatja a centerposztot, és ez fantasyban csak jót jelent, de ha továbbra is folytatja a szájalást a bírókkal, a technikai hibák miatt ugyanúgy meccseket lesz kénytelen kihagyni, mint eddig. Igaz, a megszokott, panaszkodós stílust tavaly már valamelyest takarékra állította, de így is eleget siránkozott, hogy elmeszeljék párszor. Ami Mohammedet illeti, úgy néz ki, hogy sikerült annyira kijátszania magát a pikszisből, hogy nemcsak Maxiell, de Amir Johnson is megelőzte a csapaton belüli rangsorban.
Indiana Pacers
Nagyot dobbantók – Danny Granger, Marquis Daniels: Granger idén beléphet az igen elit 1+ hármast/lopást/blokkot szerző játékosok klubjába, ez mindent elmond róla. Ráadásnak sem a százalékai, sem a pattanózása nem hagy kívánnivalót maga után, tehát benne tulajdonképpen egy mini Mariont tisztelhetünk. Daniels a Dallasban, újoncként már egyszer dobbantott egy nagyot, de azóta részben sérülésekkel, részben a túl kevés játéklehetőséggel küzdött. Most egyben van, és az inkonzisztens Dunleavy mögül előlépve ismét mutathat egy elsősorban labdaszerzésekben gazdag szezont. Az biztos, hogy a Jim O’Brien által elképzelt játékstílus fekszik neki, hisz futós rendszerben játszott a Mavsban is.
Segíthetnek – Troy Murphy: O’Briennél a támadó felfogású játékosoknak nagy szerep jut majd, és mint ilyen, Murphy visszakerülhet a kezdőbe – Jeff Foster kárára. Még a dupla-duplás szezon lehetősége sincs kizárva.
Vigyázz! – Jermaine O’Neal: O’Neal napjainkra a jobbik O’Neal-lá nőtte ki magát fantasyban, és ennek ellenére azt kell mondjam, vigyázni kell vele: az utóbbi 3 évben egyetlenegyszer sem játszott többet 70 meccsnél, ez pedig egy ilyen potenciállal rendelkező blokkoló- és pattanózógéptől sajnálatosan kevés. Az ördög idén sem fog aludni, ráadásul ha a Pacers végül rászánja magát, hogy elcseréli, semmi sem garantálja, hogy pl. a Lakersben jobban teljesít majd fantasy szempontból.
