A valós NBA alapszakasz alatt futó fantasy liga általában 26 hét hosszúságú. Ennél lehet rövidebb is, ha később kezdődik, mint az alapszakasz, de az biztos, hogy az alapszakasz végével a fantasy bajnokságnak is vége van.

A fantasy liga pontozását tekintve alapvetően 3 fajta lehet:

Head-to-head (H2H),

azaz egymás elleni bajnokság. Ekkor két menedzser csapatai egymás ellen küzdenek egy héten keresztül. Egyszerűsítve: ha az egyik csapatban Bosh, a másikban Kidd van, és Bosh 16 pontja mellé 11 pattanót, 2 gólpasszt és 3 blokkot szerez, Kidd pedig 11 pontot, 8 pattanót, 9 gólpasszt és 1 blokkot, akkor Bosh csapata 3-1-re nyert, mert több pontja, pattanója és blokkja van, míg Kidd csak a gólpassz kategóriát nyerte meg.

Az időszak végén összesítik a két csapat teljesítményét az adott kategóriákban, és amelyik többet nyert meg, az nyerte a párharcot. Általában a H2H bajnokságok is alapszakaszból és rájátszásból állnak.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy pl. egy 12 csapatos bajnokságban egymás ellen játszanak a csapatok a 22. játékhétig, és az ekkor érvényes tabella alapján az első néhány csapat bejut a rájátszásba, ahol egyenes kieséses rendszerben (de továbbra is egymás ellen küzdve) juthatnak el a bajnoki címig.
Pl. az első két csapat automatikusan továbbjut, a 3. helyezett játszik a 6. helyezettel, a 4. pedig az 5.-kel. A párharcok győztese kapja a jogot, hogy az 1. és a 2. helyezettek ellen játsszon az elődöntőben, és aki ott nyer, bejut a döntőbe.

A vesztesek helyosztót játszanak, tehát lesz 3., 4., 5., 6. helyezett is a ligában, illetve ugyanebben a leosztásban elképzelhető egy alsóházi rájátszás is, ahol az alapszakaszbeli 7.-12. helyezettek küzdenek a minél magasabb végső helyezésért.

Ebben a fajta bajnokságban az sem baj, ha az ember csapata feltűnően gyenge 1-1 kategóriában, mert ha a többi kategóriában nagyon erős, és azokat megnyeri, megnyeri a párharcot is.

Rotisserie (roto)

bajnokság: az egyes kategóriákban elért eredmények alapján kialakul egy sorrend a csapatok közt, és ez alapján a sorrend alapján kapnak pontokat: az első helyezett annyit, amennyi csapat a ligában van, a második eggyel kevesebbet, és így tovább, íz utolsó is kap egy pontot.

A pontok összege adja a csapatok végső sorrendjét. Ebben a bajnokságfajtában nincs külön egymás elleni heti versengés, az egész éves teljesítmény alapján alakul ki a bajnokság végén a tabella, tehát érdemes minél több kategóriában az elitben lenni, különben esély sincs a bajnoki címre.

Itt különösen érvényes, hogy olyan játékosokat érdemes kiválogatni, akik egyik kategóriában sem különösen gyengék: Shaq például egymaga képes a FT% kategóriát romba dönteni a maga 50% alatti mutatójával…

Points only (pontozásos)

liga: a játékosok teljesítményét pontokra számítjuk át egy előre megadott rendszer szerint, majd ezeket összeadjuk, és a legtöbb pontot szerzett csapat lesz a legjobb. A megadott számítási módszer szerint pl. egy dobott pont érhet 0,5 pontot,  egy lepattanó 1 pontot, egy gólpassz és egy labdaszerzés 2-2 pontot, egy blokk 3 pontot, egy labdavesztés/-eladás pedig -1 pontot. Ezt így jelöljük: PTS(0.5), REB(1), AST(2), STL(2), BLK(3), TO(-1).

Ha tehát Steve Nash dobott 19 pontot, leszedett 2 lepattanót, adott 13 gólpasszt, szerzett 2 labdát, nem blokkolt, viszont 5-ször eladta a labdát, akkor a számítás szerint 19x0,5+2x1+13x2+2x2+0x3+5x(-1)=36,5 pontot ér a teljesítménye. Ha a csapatom az utolsó játéknapon 200 pontot szerzett összesen.

Természetesen a pontszámítási rendszer ettől nagyon eltérhet, a legkülönbözőbb kategóriák érhetnek pontokat, keveset, vagy sokat. Láttunk már pl. olyan bajnokságot, ahol kizárólag a hárompontosok alapján alakult ki a sorrend (3PTM(1), 3PTA(-0.5)). Itt természetesen egy Tim Duncan, vagy egy Kevin Garnett szinte semmit sem ér, annál inkább értékesek a specialisták, mint Kyle Korver, vagy Raja Bell. (De ez tényleg extrém példa volt!)