Az elmúlt két hétben két kiesési rangadót játszott a Suomirulz, és bár akadtak problémáink mind a Budapest Whales, mind a Siófok Icebreakers ellen, végül a szerencse mellénk pártolt, így két magabiztos győzelemmel megszilárdítottuk pozíciónkat a középmezőnyben.

A Whales elleni meccs kuriózumát az adta, hogy ettől a csapattól szereztem meg még novemberben Dany Heatley-t, aki azonban sérülése miatt nem játszhatott régi csapata ellen. Ott volt viszont az ellenértékként adott Cam Ward, aki alaposan bosszút állt rajtunk a csere miatt, kifogástalanul védett a héten és ezzel egymaga három kapuskategóriát hozott a bálnáknak.

A hét legfontosabb fejleménye számunkra az volt, hogy végre felépült sérüléséből Dan Boyle, a Tampa Bay kiváló védője, akit a drafton az előkelő ötödik körben választottunk, de még az idény előtt egy balszerencsés baleset miatt (ráejtett kezére a korcsolyáját…) négy hónap kihagyásra kényszerült. Boyle-ban nem is kellett csalódnom: három gólpassz – közte két emberelőnyös -, sok lövés, jó adag PIM.

Ezzel együtt szoros meccs volt a Whales elleni. A gólokat egy különbséggel nyertük, az asszisztokat ugyanennyivel buktuk. Nálunk nagy meglepetésre Metropolit volt a nyerő ember, 2+2-t termelt, ebben volt egy győztes gól is, amivel ezt a kategóriát behúztuk. Emberelőnyös gól egy-egy esett mindkét oldalon, emberelőnyös gólpasszokat viszont simán hoztuk, hála Boyle-nak.

A +/- és a PIM rendkívül szoros küzdelemben lett a miénk, Holmström +5-je és Lecavalier 7 kiállításperce döntőnek bizonyult ezekben. Utóbbi szokás szerint parádézott a bedobások elhozásában és kapura lövésben is, ezt a két statot viszonylag simán nyertük, és emberhátrányos pont, illetve shutout nem született, ez a két kategória döntetlennel végződött. Összességében 7-4-3 arányban nyertük a hetet, de ekkor még nagyon közel voltunk a kiesési zónához.

Múlt héten az akkor egyetlen hellyel mögöttünk tanyázó Siófok Icebreakers volt az ellenfelünk, akik ellen szerencsém is volt és nem is. Szerencsém volt, mert az ellenfélnél többen is lesérültek a hét közben: Turco, Satan, Parrish, Dvorak is hagyott ki meccseket. Ráadásul padon maradt nála Daniel Paille, a Sabres szélsője, aki kb. élete hetét futotta.

Nem volt viszont szerencsém, mert nálam is padon maradt két fontos visszatérőm, Dany Heatley és Sami Salo. Előbbi 3+4, utóbbi 1+3-at csinált a héten, közte sok emberelőnyös ponttal… Bár több gólt és gólpasszt jegyeztünk így is, emberelőnyben gyengén teljesítettünk, PPG döntetlen lett, PPA-t vesztettük.

A hét legjobbja Metropolit után megint egy role player volt, ezúttal David Booth, aki 2+3-mal járult hozzá a pontzuhataghoz. Ebben volt a hét egyetlen győztes gólja, ami hozta a statot nekünk. Emellett 15-ször tüzelt kapura Booth, így egyetlen lövéssel hoztuk a SOG kategóriát. FW simán meglett, PIM-et viszont simán buktuk.

Kapusoknál nagy mákunk volt, mert a Turco-Millet duó ugyan remekelt az ellennél, négy meccset is nyertek, de Leclaire és Norrena kevesebb meccsen természetesen kevesebb gólt kapott, míg a védési hatékonyságban egy tized százalékkal bizonyultunk jobbnak. A 8-3-3-as győzelmünk után feljöttünk a 11. helyre és most már pontszámban közelebb vagyunk a playoffhoz, mint a kieséshez. Már csak négy hét van hátra az alapszakaszból, de megpróbáljuk a lehetetlent.